Eddard Stark feje porba hullt, a király meghalt, a vastrónt a "kis pöcs" Joffrey foglalta el, aki fiatal kora ellenére egyáltalán nincs megilletődve. Persze, mindenki a Vastrónra pályázik, sőt sokkal többen, mint azt az első évad befejezésekor gondoltuk volna.
Robb Stark, a Lannisterek, a Baratheonok, na meg a sárkányokat nevelő Daenerys Targaryen is a trónra pályázik, de még így sem teljes a névsor, hiszen egyre-másra kerülnek elő az újabb "klubok" és nagyravágyóak, akiknek feltett szándéka a trón, a korona, na meg a királyság megszerzése. Közülük is a legkarakteresebb arc egy néger (naná, ez eddig nem volt) "kalóz", nevezetesül Salladhor Saan, akinek már szintén kész terve van, hogy "hágja" be magát a trónra.
A második évad - az első két epizód alapján - sokkal jobban pörög, ide-oda ugrálunk a helyszíneken, már nincs meg az az 1 epizód/1 helyszín felépítés, ami eddig nagyjából jellemezte a Trónok harcát - néha kell is kapkodni a fejünket. Több helyen is írtak arról, hogy mennyivel kidolgozottabb a képi világa, hála a több pénzforrásnak, ez nekem nem tűnt fel, én az első évad látványvilágával is maximálisan meg voltam elégedve.
A karakterek még mindig árnyaltak, de a Trónok harca sikerének - szerintem - éppen ez a kulcsa, nem csak a "harc" miatt ülünk le újra meg újra az epizódok elé, hanem azért, hogy lássuk mivé lesznek karaktereink (engem speciel Arya Stark érdekel a leginkább). Na meg amellett se menjünk el szó nélkül, hogy a készítők (illetve R.R. Martin) nem szívbajosak, egy pillanat alatt "kiírnak" bárkit (pl. Eddard), ami egészen kiszámíthatatlanná teszi a sorozatot.
Kicsit úgy érzem, még mindig nagy hátrányban vagyok azokhoz képest, akik olvasták George R.R. Martin sorozatát (ami elindította ezt az egész őrületet - hála istennek!), de talán egyszer lesz időm, hogy nekiessek a Tűz és Jég dalának, aztán majd szakértőzök ahogy kell. Addig meg félig kussban leírom: A Trónok harca továbbra is fantasztikus.
10/10
